Na. A március 15-i megemlékezés jól elgondolkodtatott. Voltam a levéltárban, alaposan megkutattam a kérdést, és végre összeállt minden!
Az úgy volt, hogy 1847-ben nagyon megdrágult a rezsi. Ez elsősorban I. Ferdinánd és Metternich miatt történt, ugyanis ők rezsidémonok voltak.
Bár a távhő ára még egész tűrhető volt, az áram és a szemétszállítás díja Franciaországban is kikezdte a lakosság tűrőképességét. 1848. február 22-én a Champs-Élysées-n már halmokban állt a szemét, a drága áram miatt pedig akadozott a közvilágítás. Az internetes kávézók bezárása már csak az utolsó csepp volt a pohárban: 1848. február 23-án Párizsban kitört a forradalom.
1848. március 3. Kossuth Lajos rezsibiztos elmondta híres felirati beszédét: a gázár azonnali letörését követelte
1848. március 13. Bécsben kitört a rezsiharc. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az a gázár 5,36%-os csökkentésére.
1848. március 15. A bécsi forradalom hírére a pesti házmesterek a cselekvés útjára léptek. Korán reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra. Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, kinyomtatták, és minden társasházba kifüggesztették a tizenkét pontot:
Kivánjuk a’
- villamos áram,
- a vezetékes gáz,
- a távhő,
- a szemétszállítás,
- a víz
- és a kéményseprés díjának azonnali, 10%-os csökkentését.
Kívánjuk továbbá
- a villamos áram,
- a vezetékes gáz,
- a távhő,
- a szemétszállítás,
- a víz
- és a kéményseprés díjának újabb 10%-os csökkentését.
Ezután az Energia Hivatal előtt nagygyűlést tartottak, ahol Petőfi Sándor, kiskőrösi rezsiharcos elszavalta a Nemzeti Dalt:
Talpra magyar, ürül a kassza!
TIGÁZ, ELMÜ, vesszen oda!
Olcsó rezsit, azt akartok?
Ingyen sört is àhítsatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, a gázért többé
Nem fizetünk!
A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon az árampazarlás miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a rezsifórumok szervezését.
1848. március 17. Batthyány Lajos gáz- és központi fűtésszerelő vezetésével – a Fűtsük Be a Nagyszobát Közhasznú Egyesület tagjaiból - megalakult a magyar kormány:
Batthyány Lajos (víz, gáz, központi fűtés) Széchenyi István (villamos energia), Eötvös József (gázügy), Szemere Bertalan (vízügy), Klauzál Gábor (szemétszállítás), Kossuth Lajos (rezsibiztos), Deák Ferenc (kéményseprés), Mészáros Lázár (távhő), Esterházy Pál (szennyvíz)
1848. április 11. A rezsidémon is szentesítette az új törvényeket (áprilisi törvények).
1848. szeptember 29. A magyar csapatok fővezére, Móga János árzabáló Pákozd térségében legyőzte Jellasich erőit. A gáz ára 3,12, a szemétszállításé 7,2 százalékkal csökkent.
1848. október 8. A végrehajtó hatalmat a rezsifórumok ideiglenes jelleggel az Országos Rezsitanácsra ruházták.
1848. december 2. Az udvarban lemondatták Ferdinándot, az új rezsidémon Ferenc József lett, aki azonnal gázáremelést jelentett be.
1849. január 5. Windischgrätz bevonult Pestre és rögtön megemelte 19%-al a szennyvízdíjat, a szemétszállítás pedig 9,38%-al lett drágább.
1849. május 9. Az oroszok váratlanul felhúztak egy erőművet Pakson, aminek a költségei megosztották a magyarok erőit.
1849. augusztus 13. Világosnál a helyzet reménytelenné vált. A démon végrehajtotta a gázáremelést, és mindenkinek 100 kwh-val feljebb tekerte a villanyóráját. Mindenki kénytelen volt befizetni a megemelt összegű közüzemi számlát.
Az éles eszű olvasók észrevehették az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint napjaink történései közti hasonlóságot. Tulajdonképpen az egyetlen különbség, hogy akkor emelkedett a rezsi, most pedig nem hagytuk, ezért csökkent.
